10. Teljes átalakítás

fordítóiroda német xix. ker

10.1. Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor
10.2. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakornál
10.3. Teljes átalakítás személyneveknél, állatneveknél, mesefiguráknál
10.4. Teljes átalakítás megszólítások fordításakor
10.5. Teljes átalakítás történelmi reáliák fordításakornémet magyar fordítóiroda xix. ker

10.6. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor
10.7. Teljes átalakítás, helyzetmondatok fordításakor
10.8. Teljes átalakítás mennyiségi kifejezések fordításakornémet nyelv beszélő millió

10.9. Teljes átalakítás valamely forrásnyelvi formára való utaláskor

A teljes átalakítás - mint látjuk - nyelvpártól és fordítási iránytól függet­len átváltási művelet. Egyvalamitől nem független a teljes átalakítás gyako­risága: a fordítandó szöveg műfajától. Szépirodalmi fordításban többször van szükség teljes átalakításra, mint például tudományos szövegek fordítá­sában.városnézés németül budapest

Általában minél inkább helyhez, időhöz, kultúrához kötött a fordítandó szöveg, annál többször kell a fordítónak teljes átalakítást végeznie. Vigyázni kell azonban, hogy a teljes átalakítás minél kevesebb veszteséggel járjon. A teljes átalakítás következtében elhalványulhat az un. "couleur local", a helyi színezet, mely sokszor éppen az idegenszerű nevekből, megszólítások­ból, sajátos ételekből, italokból, használati tárgyakból árad.

német fordítás kispest

A vadnyugaton játszódó regények és elbeszélések múlt századbeli sike­réhez például valószínűleg hozzájárult az is, hogy a múlt századi fordítók nem végeztek teljes átalakítást a nevek, megszólítások, reáliák fordításakor, s így a fordítások rengeteg információt közvetítettek a magyar olvasóknak egy számukra ismeretlen kultúráról. Az idegenszerűség nemcsak zavaró tényező lehet, hanem figyelemkeltő is. A vadnyugaton játszódó amerikai regények régi fordításainak vonzerejéhez a lefordítatlan reáliákon kívül (sheriff, coyote, grizzly, prairie, savannah, mustang) talán az akkori fordítási szokások is hozzájárultak: pl. minden szereplőről megtudtuk, hány láb és hány hüvelyk magas (a fordítók akkoriban nem végezték el az átszámítást), a helységek hány yardnyira vannak egymástól, és minden férfíszereplő ilye­neket mondott, hogy: Ezer ördög, Ördög és pokol, ördöngős fickó stb., vagyis az akkori fordítók - sajnos vagy szerencsére - nem végezték el a helyzet­mondatok, idiomatikus kifejezések teljes átalakítását.jogi német fordítás kőbánya

11.1. A veszteségek típusai

11.1.1. Sorozatos veszteségek
11.1.2. Veszteségek latinizmusok fordításakor
11.1.3. Veszteségek forrásnyelvi utalások fordításakor
11.1.4. Veszteségek célnyelvi utalások fordításakorhivatalos német fordítás budapest ár ft
11.2. A kompenzáció típusai
11.2.1.  Lokális kompenzáció
11.2.2.  Globális kompenzáció

A kompenzáció, azaz a fordítás során elkerülhetetlen veszteségek pótlása nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet. fordításspe­cifikus művelet, mert a fordítói tevékenység lényegéből fakad, abból, hogy kódváltás esetén mindig vannak veszteségek, s ezeket a veszteségeket más eszközökkel kell pótolni. A lokális kompenzáció esetén a veszteség (pl. tájnyelvi jellegzetességek) és visszaadása jól körülhatárolható, a globális kompenzáció megnyilvánu­lásait azonban csak a mű egészében tudjuk nyomon követni. A globális kompenzáció során a fordító arra törekszik, hogy a fordítás eredményekép­pen keletkezett célnyelvi szöveg ne legyen szegényebb, színtelenebb, mint az eredeti célnyelvi szövegek. Látszólag itt csak a célnyelvi norma betartá­sáról van szó, de valójában többről. A fordítási norma megjelenésével állunk szemben, mivel arról, hogy bizonyos kifejezések a fordításba beke­rüljenek, a fordítónak külön kell gondoskodnia. A "hozzátesz - elvesz" játékot természetesen csak jó arányérzékkel lehet végezni, a célnyelvi szö­veg "dúsítását" nem szabad túlzásba vinni, óvakodni kell a túlfordítástól.übersetzungsbüro ungarisch deutsch 19. bezirk

1.1. A nemek konkretizálódása
1.2. A nemek generalizálódása
1.3. Tudatos konkretizálás
1.4. A konkretizálás eszközei
A személyes névmás konkretizálása jó példája annak, hogy egy egyszerű különbség a nyelvek grammatikai rendszerében milyen messzemenő követ­kezményekkel járhat a fordításra nézve. A konkretizálódás a magyarról IE nyelvekre való fordításban, a generalizálódás az IE nyelvekről ma­gyarra való fordításban automatikusan végbemegy, akár akarja a fordító, akár nem.fremdenführer budapest deutsch
A konkretizálódás ellen a fordító nem tehet semmit, hiszen az IE nyel­vekben nem lehet úgy megfogalmazni a mondatokat, hogy a szereplők nemét homályban hagyjuk. A generalizálódás ellen azonban, ha az félre­értést okozhat, sokmindent tehet. A fordítás során eltűnő személyes név­másokat nagyon sokféle eszközzel - vezetéknévvel, keresztnévvel, becenév­vel, gúnynévvel, a szereplő foglalkozásának, korának, családi állapotának megnevezésével stb. - pótolhatja. Ezek nem semleges nyelvi eszközök, a közülük való választás sok szempont egyidejű mérlegelését kívánja a fordí­tótól.ungarisch schimpfwörter

Mivel a személyes névmások konkretizáló fordítása többletinformációt visz a célnyelvi szövegbe, ezt a műveletet a fordítói tevékenységre általában jellemző explicitáció egyik megnyilvánulásának tartjuk.

2.1. Mondathatárok felbontása (több mondat)
2.2. Mondategységek felemelése a mondat szintjére (több mondategység)
2.2.1. Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére
2.2.2. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek felemelése
2.2.3. Főnévi igenévi szerkezetek felemelése
A mondategészek felbontásáról általában elmondható, hogy jórészt fakul­tatív átváltási művelet. Az alanyok különbözősége lehet ugyan oka a fel­bontásnak, de nem teszi kötelezővé. Általában egyetlen olyan különbség sincs a nyelvek között sem a nyelvi rendszer, sem a nyelvhasználat szintjén, amely kötelezővé tenné a mondathatárok megváltoztatását a fordításban. Pl. egyetlen nyelvi rendszernek sincsen olyan tulajdonsága, amely kizárná bizonyos hosszúságon túlmenő mondatok szerkesztését.ungarisch zeugnis übersetzung preis eur

Bizonyos nyelvi rendszerbeli sajátosságok befolyásolhatják a felbontások gyakoriságát, mint azt az előző példákból láthattuk, de egészében a mon­datok (mondategészek) határának megváltoztatására jóval ritkábban kerül sor, mint arra a műveletre, amelynek során a fordító a tagmondatok (mon­dategységek) határát változtatja meg, s a célnyelvi mondat több mondategységből fog állni, mint az eredeti. A mondategészek felbontása nyelv­pártól és fordítási iránytól független általános átváltási művelet, amelyre viszonylag ritkán kerül sor, s hogy mikor, az nagyrészt a fordítók egyéni stratégiai megfontolásaitól függ.ungarisch übersetzung preis ft

Egészen más a helyzet a mondategységek felemelésével. Ez nyelv­pártól és fordítási iránytól függő átváltási művelet. Mint láttuk, az IE nyelvekről magyarra való fordításban megy végbe. A felemelés oka részben az IE és magyar főnevek bővithetőségi különbségeiben, tehát az illető nyel­vek rendszerbeli különbségeiben keresendő. A fordítók azonban akkor is gyakran végeznek felemelést, ha erre semmi nem kényszeríti őket, s az ere­deti mondat felemelés nélkül is könnyen lefordítható.ungarisch fachübersetzer handel preis ft

Rövid mondatokról van szó, nincs bennük sem igeneves szer­kezet, sem bővített főnévi szerkezet, a fordító mégis felemelést alkalma­zott, növelte a mondategységek számát. Vajon miért tette? Korábban is fel­merült már, amikor a fordítói választások okára kerestünk magyarázatot, hogy valamiféle analógiás magyarázatot találtunk. Például azt, hogy a fordítók olyan sokszor kényszerülnek konkretizálni az IE nyelvek általános jelentésű igéit a magyar fordításban, hogy akkor is konkretizálnak, amikor erre nem lenne feltétlenül szükség.

Ugyanez mondható el a felemelés műveletéről is. Az IE mondatok igenévi és főnévi szerkezeteit olyan gyakran kell a fordítóknak felemelniük, önálló mondategységgel fordítaniuk, hogy akkor is ezt a megoldást választ­ják, ha erre nem lenne feltétlenül szükség. Mindkét esetben az IE nyelvek­ről magyarra való fordítás általános tendenciáit követik, tehát helyesen járnak el.
Az analógián kívül van még egy oka a felemelések gyakoriságának: az explicitáció elve. A fordítók - ha több célnyelvi megfelelő között választ­hatnak - hajlanak arra, hogy az explicitebb, kifejtettebb megoldást része­sítsék előnyben.

3.1. Mondatok összevonása (kevesebb mondat)
3.2. Mondategységek lesüllyesztése a mondat szintje alá (kevesebb rnondategység)
3.2.1. Önálló mondategység lesüllyesztése határozói vagy melléknévi igenévi szerkezetté
3.2.2. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi szerkezetté
3.2.3. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté
A mondategészek összevonásáról általában elmondható, hogy jórészt fakultatív átváltási műveiét. Az alanyok azonossága lehet ugyan oka az összevonásnak, de nem teszi kötelezővé. Általában egyetlen olyan különb­ség sincs a nyelvek között sem a nyelvi rendszer, sem a nyelvhasználat szintjén, amely kötelezővé tenné a mondathatárok megváltoztatását a for­dításban.
Bizonyos nyelvi rendszerbeli sajátosságok befolyásolhatják az összevonások gyakoriságát, mint azt az előző példákból láthattuk, de egészében a mondatok (mondategészek) határának megváltoztatására jóval ritkáb­ban kerül sor, mint arra a műveletre, amelynek során a fordító a tagmon­datok (mondategységek) határát változtatja meg. A mondategészek össze­vonása nyelvpártól és fordítási iránytól független általános átváltási művelet, amelyre viszonylag ritkán kerül sor, s hogy mikor, az nagyrészt a fordítók egyéni stratégiai megfontolásaitól függ.
Egészen más a helyzet a mondategységek lesüllyesztésével. Ez nyelv­pártól és fordítási iránytól függő átváltási művelet. Mint láttuk, első­sorban a magyarról IE nyelvekre való fordításban megy végbe. Ha az előző fejezetben kifejtett felemeléssel egybevetjük, érdekes aszimmetriát figyel­hetünk meg: lesüllyesztésre ritkábban kerül sor, mint felemelésre, "begöngyölítésre" ritkábban kerül sor, mint "kibontásra". Ennek oka az explicitáció elvének követése, ami azt jelenti, hogy a fordítók inkább több szóval fordítanak, mint amennyi az eredetiben van.

4.1. Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt
4.2. Alany betoldása
4.2.1. Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban
4.2.2. Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban
4.3. Tárgyi bővítmény betoldása
4.4. Birtokos jelző betoldása
4.5. Névelő betoldása
4.6. Hiányos mondatok kiegészítése
4.7. Nyomatékosító elemek betoldása
A korábban tárgyalt lexikai átváltási műveletek esetében, amikor betol­dásra a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók háttérismereteinek különbségei miatt volt szükség, mindig gazdag jelentésű elemeket toldottunk be a for­dításba. A grammatikai betoldásnál általában olyan elemek kerülnek bele a fordításba, melyek jelentésben szegények, a mondatban inkább mondat­szerkesztési funkciót töltenek be, és egyes nyelvek szintaktikai lehetőségei­nek különbségei miatt van rá szükség (pl. való, lévő, történő, gyakorló típusú szemantikailag üres melléknévi igenevek betoldása a bővített IE névszói szerkezetek magyarra való fordításakor). Felmerül a kérdés, miért érdemes ezeket a műveleteket tárgyalni, hiszen nyilvánvalóan kötelező és automatikus átváltási műveletekről van szó, melyeket a kezdő fordító is elvégez, hiszen ha nem végzi el, nem kap grammatikailag helyes célnyelvi mondatot.
Érdekes aszimmetria figyelhető meg azonban ugyanazoknak a gramma­tikai kategóriáknak a kihagyása és betoldása között. A személyes névmás, a tárgyi bővítmény vagy a jelen idejű létige betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban automatikus és kötelező átváltási művelet, elvég­zése nélkül nem kapunk grammatikailag helyes mondatot.
Ha azonban ugyanennek a három kategóriának a kihagyását vizsgál­juk meg az IE nyelvekről magyarra való fordításban, azt vesszük észre, hogy csak a jelen idejű létige az, amely valóban automatikusan eltűnik a magyar fordításokból, a személyes névmás és a tárgyi bővítmény kihagyása már nem tekinthető automatikusnak, a kezdő fordítók nem mindig végzik el, s ez is egyik oka lehet az IE nyelvekről magyarra fordított szövegek idegen­szerűségének.