Több tanuló egymásra gyakorolt hatása általában ösztönző jellegű (versengés nélkül is). Allport szerint kollektív helyzetben jobb a teljesítmény (mennyiség, gyorsa­ság). Ennek magyarázata a közösségi helyzet ösztönző, facilitáló hatása és vala­miféle önkéntelen (utasítás nélküli) versengési attitűd. német magántanár xix ker ár ft

Több gondolat születik (lásd fentebb: brainstorming), de a színvonal középszerű. A legjobb ötletek sze­rinte magányosan születnek. Lorenz ugyanezt a jelenséget a kiegyenlítődéssel, az átlag emelkedésével hozza összefüggésbe. Érdekesek Sims összehasonlító vizsgálatai a versengéssel kapcsolatban. Legjobb a teljesítmény, ha a verseny egyének közti, utána jön a csoportok versengése, s végül a legkevésbé ösztönző a versengés nélküli helyzet. anyanyelvi oktatás xix ker

Több vizsgálat foglalkozott magával a csoportmunkával. Klasszikus értékű Thorndike kísérlete, amelyben 46 személy felváltva dolgozott egyénileg és cso­portban. Intellektuális feladatokat kellett megoldaniuk (mondatkiegészítés, ke­resztrejtvény). A csoport teljesítménye mindig jobb volt. Sok más kutató (Gurnee, Beasley, Montmollin stb.) hasonló eredményeket kapott. A csoportteljesítmény pontosabb, színvonalasabb, de általában több időt vesz igénybe (megbeszélés). A csoportteljesítmény nyilván függ a feladat természetétől is. Ha a feladat nem teszi lehetővé a munkamegosztást (pl. szókincspróba Thorndike kísérletében), a több egyéni javaslat emeli a teljesítményt, de meghosszabbítja az időt. A csoport gazdagabb információkészlettel rendelkezik, s ez például a keresztrejtvény meg­fejtésénél előnyt jelent. (Viszont a keresztrejtvény szerkesztése már egyénileg célravezetőbb!) ungarischlehrer 19. bezirk preis eur ft

Munkamegosztásos feladatoknál kevesebb a vita, gyorsabb a döntés, itt vi­szont integrációs és ritmusproblémák jelentkeznek. A munkamegosztás és a kooperáció általában előnyökkel jár (Hiebsch—Vorwerg, 1967). A térbeli koordiná­ció erők összeadását jelenti, az időbeli előnyök összegződését. A közös kutatás pl. helyes együttműködés esetén többet produkál, mint az egyéniek összege. orosz magántanár xix. ker

Látjuk ezt majd a csoportoktatásnál is. Vannak viszont bonyolult kooperációt kívánó feladatok. McCurdy és Lambert például hat kétállású kapcsolóval ellá­tott apparátust működtetett háromtagú csoporttal. Kiderült, hogy az integráció nehéz, s ezt egyénileg lehet eredményesebben megoldani. Ez a koordináló veze­tő fontosságára hívja fel a figyelmet bonyolultabb munkamegosztás esetén.orosztanár kispest ár ft

A csoportos vita és megbeszélés hatékonyságát sokan újra és újra ellenőrzik. Az eredmények erősítik az eddigi tapasztalatokat. A csoportok válaszai megbeszé­lés (vita) után szignifikánsan jobbak, mint az egyéni teljesítmények. Nem eldön­tött viszont, hogy ez a jobb teljesítmény minek köszönhető (az érvek cseréjé­nek, a közös választásnak avagy a többiek válasza ismeretének). webdesign tanár kispest

A csoportmunka fölényét az alábbi tényezőkben lehet keresni:

a) Statisztikai hatás. Az egyéni eredmények összegződnek. Másrészt a több elemszám valószínűsíti a magasabb teljesítményt. (Gondoljunk a sportra.) retusálás tanár xix ker

b) Szociális facilitáció (Allport). Amint láttuk, pusztán a közösségi helyzet a teljesítményt, a motivációt és az igényszintet is emeli.

c)  A versengés is fokozza a csoport eredményességét. német magántanár kőbánya

A közös munkában a szinte magától támadó versengés fokozza az egyéni tel­jesítményt is. Ez általános lélektani tapasztalat, de kísérletek is igazolják (Lé­nárd, 1948 b). A verseny akkor igazán hatékony, ha kollektív szellemre épül, és a versenyzők segítik egymást, tehát nem egyéni teljesítményre törekszenek csu­pán, hanem elsősorban a kollektív eredményt kívánják fokozni. Ilyenkor a job­bak segítik a gyengébbeket a tanulásban. Egyébként a versenyhelyzet negatív személyiségvonások kialakulásához is vezethet (Wallon, 1971). orosz magántanár xx. ker

d) A kollektív munka másik előnye a vitákban mutatkozik meg. Általános ta­pasztalat, hogy a viták segítik a nézetek tisztázását. A vitában felszínre kerülnek az ellentmondások, amiket az egyén sokszor nem is vesz észre. A logikus gondol­kodás szempontjából ezért a viták igen jó hatásúak. Ezenkívül a vita élénkítőleg hat a közösség és az egyén tevékenységére. Aktív tanulásra ösztönöz, és moz­gásba hozza az összes értelmi erőket. Az érzelmi hatások és az élményszerűség is erősítik a tanulás hatását és eredményességét. A kollektív tanulásban többféle szempont kerül elő egy-egy kérdés tanulmányozásánál. A tanulók így hozzászok­nak a problémák sokoldalú vizsgálatához, ahhoz, hogy egy kérdést többféle vi­szonylatban lehet nézni. Ez pedig a dialektikus gondolkodás kifejlődése szempont­jából rendkívül értékes.

Az egyéni és a közösségi tanulás oktatáslélektani egybevetése végül is azt mu­tatja, hogy mindkét tanulásra a maga helyén és módján szükség van. Az iskolai oktatás termékenyebb formája a közösségi tanítás. Ugyanakkor nélkülözhetetlen az egyéni tanulás is. Könnyen belátható e kétféle tanulás dialektikus egymásra­utaltsága. Az ember egyszerre egyén, és a közösség tagja. Mint minden más területen, itt is kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást az egyéni és a közös­ségi tevékenység.

A további probléma azonban az, hogy mi legyen e kétféle tanulási forma viszo­nya, aránya. Sokféle megoldás lehetséges. A tökéletes kidolgozáshoz még sok részletvizsgálatra lesz szükség. Nyilvánvaló, hogy az iskolai oktatás keretén be­lül az eddigiekhez viszonyítva növelni kell az egyéni és önálló munka arányát. Ugyan­akkor ki kell aknázni a közösségben való tanulás pszichológiai és pedagógiai előnye­it is.

Die Folien eignen sich als zusätzliches Übungsmaterial zur Erlernung und Festigung von Wortschatz und Redemitteln. Sie können im Unterricht parallel zu jedem beliebigen Lehrwerk verwendet werden.

Es gibt viel zu sehen und zu entdecken, z. B. Personen, die miteinander reden. Meistens ist es leicht ihre Sprechabsichten zu erkennen. Die Lerner können aber auch das Dargestellte interpretieren und ihrer Fantasie freien Lauf lassen. Zum Teil gibt es auch lustige Details, die die Aufmerksamkeit der Lerner wecken und motivierende Sprechanlässe darstellen.

Was bietet die Lehrerhandreichung?

Die Lehrerhandreichung enthält viele Vorschläge und Ideen zur Arbeit mit den Folien sowie Lösungsvorschläge zu den Aufgaben. Sie bietet dem Lehrer außerdem eine Fülle von Hintergrundinformationen, die nach Bedarf im Unterricht behandelt werden können. Der Lehrer sollte es vom sprachlichen Niveau der Kursteilnehmer abhängig machen, ob das Material in der vorliegenden oder vielleicht in modifizierter, vereinfachter Form eingesetzt wird. Die Foli­en folgen keiner bestimmten Progression. Die Fragen und Aufgabenvorschläge zu jeder Folie haben in etwa denselben Schwierigkeitsgrad und können in beliebiger Reihenfolge im Unterricht benutzt werden.

Vorschläge für die Arbeit im Unterricht

Die Hintergrundinformationen (1) sollen dem Lehrer helfen sein landeskundliches Wissen zu den einzelnen Themen zu vertiefen.

So können Lehrer, die mit dem deutschen Alltag nicht so vertraut sind, leichter auf Schülerfragen antworten.

Der Abschnitt Wortschatz und Redemittel (II) stellt sprachliche Mittel bereit, die dem jeweiligen Kontext entsprechen. Diese werden anschließend im Abschnitt Wortschatztraining (III) geübt. Diese Übungen sind Kopiervorlagen.

Die Fragen und Aufgaben (IV) sollen die Lerner anregen das Bild in seinen Einzelheiten zu beschreiben. Auf diese Weise wird das neue Vokabular wiederholt.

Mithilfe der Zusätzlichen Fragen und Aufgaben (V) können die Ler­ner ihren Wortschatz erweitern und ihren mündlichen Ausdruck verbessern. Hier können die Sprechabsichten der dargestellten Personen formuliert und zu kleinen Dialogen verbunden werden. Diese Szenen können im Unterricht gespielt werden. Außerdem wird das bereits vorhandene landeskundliche Wissen der Lerner aktiviert und erweitert.

Die Diskussionsanlässe im Abschnitt Zur weiteren Diskussion (VI) eignen sich für fortgeschrittenere Kurse. Die Kursteilnehmer kön­nen eigene Ideen über ihr Heimatland sprechen. Hier geht es oft darum, Argumente zu sammeln und innerhalb der Diskussion eine bestimmte Rolle zu übernehmen, ganz unabhängig von der eigenen Meinung.